A Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete február 2-án tartotta soron következő rendezvényét, melyen Győri Lajos tű. alezredes – a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat szakembere - a farsangokkal és a tavasszal járó veszélyekről tartott előadást az érdeklődőknek. A rendezvénynek a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terme adott otthont.

A farsang a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások, valamint a különböző farsangi bálok, mulatságok időszaka ez, amikor rengeteg rendezvényt tartanak zárt térben és szabadban egyaránt, amik számos veszélyt rejtenek magukban. A rendezvények tartásának természetesen meg vannak a maga szabályai, már ami a szervezőket illeti, de nagyon fontos, hogy a bálozók, ünneplők is tisztában legyenek néhány alapvető szabállyal, illetve azzal, mit kell tenni, ha mégis bekövetkezik a baj. Az alezredes elmondta, hogy ha szórakozni megyünk, nyilván nem az az első gondolatunk, hogy bármi rossz történhet, de azért jó, ha tudjuk, merre lehet a leggyorsabban és a legrövidebb úton elhagyni az épületet. Jó, ha azzal is tisztában vagyunk, hogyan menekülhetünk, ha valami oknál fogva felcsapnak a lángok a bálteremben. A csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája a pánik okozta, tömeges, fejvesztett menekülés. Ezért az első és legfontosabb, hogy mindig próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, segítsünk másoknak, és természetesen a lehető leggyorsabban hívjuk a 105-ös vagy 112-es telefonszámon a katasztrófavédelmet – emelt eki a legfontosabb tudnivalókat az alezredes.

A fűtési szezon sajátos velejárója a kéménytüzek számának növekedése, ami az előadás következő témáját adta. A kénytüzek kialakulásában számos tényező játszhat szerepet, de a legmeghatározóbb az égéstermék lerakódása, ezáltal a kürtő leszűkülése. Az alezredes felhívta a figyelmet a kémény és a tüzelőberendezés rendszeres, szakemberrel történő felülvizsgálatának fontosságára, és emellett néhány jó tanácsot is megosztott a tüzeléssel és a tüzelőanyag megválasztásával kapcsolatban. Ha azonban mégis bekövetkezik a baj, és begyullad a lerakódott égéstermék, ez esetben is tárcsázzuk az ismert számok valamelyikét. És addig is, amíg megérkeznek a tűzoltók, távolítsuk el az éghető anyagokat a kémény faláról, és lehetőleg csökkentsük a berendezés levegő utánpótlását. A kéménytüzet soha ne próbáljuk magunk eloltani!

Elsősorban a téli időszak sajnálatos velejárója, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tavasz, sőt, a nyár beköszöntével sem szabad megfeledkeznünk a szén-monoxid –mérgezésekről- mondta el Győri Lajos. Tolna megyében szerencsére évek óta nem történt halálos kimenetelű baleset, de országosan minden évben sajnos több tucatnyian vesztik életüket a néma gyilkosnak is nevezett gáz miatt. Az alezredes itt is a berendezések rendszeres felülvizsgálatát és egy megbízható, jó minőségű szén-monoxid-érzékelő beszerzését tartotta a megelőzés két legfontosabb eszközének.

A tavasz beköszöntével sokan állnak neki a kerti munkálatoknak, és az ilyenkor keletkezett gallyaktól, ágaktól, gaztól, egyéb kerti hulladékoktól sokan égetéssel próbálnak megszabadulni. Győri Lajos kiemelte, hogy az elszáradt növényzet, gallyak, kerti hulladékok égetése belterületen alapvetően tilos, ettől azonban az önkormányzatok saját rendeletben eltérhetnek. Az alezredes azt is hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, hogy csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát el is tudunk oldani, mindig tartsunk magunknál a tűz oltására alkalmas eszközöket és a tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. Ezek az alapvető szabályok természetesen arra az esetre is vonatkoznak, ha például az erdőben szalonnasütés céljából gyújtunk tüzet, vagy a saját kertünkben grillezünk.

A rendezvény a felmerülő kérdések megválaszolásával és kötetlen beszélgetéssel zárult.