- erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.
A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját is felkeresi - hangzott el a műsorban.

A Lucy célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról. A misszió a nevét a Lucy néven emlegetett ősi fosszíliáról kapta, amely betekintést engedett az emberi faj evolúciójába.

A Naprendszer keletkezésének időszakából a kisbolygók és az üstökösmagok azok az égitestek, amelyek fennmaradtak. Ezek pedig úgy képeznek átmeneti láncszemet az ősi gáz és a végső bolygók között, mint, ahogy Lucy néven emlegetett ősi fosszília - magyarázta Kereszturi Ákos a műsorban. Ezek vizsgálata pontosabb képet adhat arról, hogy milyen anyagból és milyen folyamatok során keletkezett a Naprendszer - tette hozzá.

A csillagász elmondta, hogy a berendezés az első napenergiával működő szonda, amely a Naptól ennyire távol dolgozik, ötször távolabb jár majd, mint ahol a Föld kering. Ezért a legnehezebb feladat az űrszonda energiaellátásának a megoldása volt, amit egyenként több mint hét méter átmérőjű, hatalmas napelemek biztosítanak.

A kutató hozzátette: az űrszonda pályája háromszor is visszakanyarodik a Földhöz, úgynevezett hintamanőverek során, hogy annak gravitációját használja fel útjához.

Hozzátette: a görög mitológia nyomán elnevezett trójai aszteroidák két rajban ugyanazon a pályán keringenek a Nap körül, mint a Jupiter, az egyik csoport a bolygó előtt jár, a másik pedig mögötte. Az űrszonda az első útján a Jupiter előtt mozgó kisbolygókat, ezt követően a Jupiter mögött lemaradt égitesteket vizsgálja majd, sokat egymás után meglátogatva.

Az űrszonda néhány száz kilométer távolságban halad majd el a kisbolygók közelében. Egyrészt azt vizsgálja majd, hogy milyen a kisbolygók alakja, felszínmorfológiája, milyen anyagokból állnak, illetve, hogy ebben a különös dinamikai helyzetben, hogyan fejlődőtt az anyaguk.

"Ezek nagyon ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák" - hangsúlyozta Kereszturi Ákos. Emellett a csillagász szavai szerint nagyon titokzatosak is, mivel valószínű, hogy az anyaguk jelentős része vízjég, de ezt eddig még nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

Magyarázata szerint a trójai típusú kisbolygók azért tartalmaznak jelentős mennyiségű vizjeget, mert ott találhatóak, ahol az ősi Naprendszerben a hóhatár húzódott. "Itt már elég sok vízjég kikondenzálódhatott, de ez messziről nem látszik" - tette hozzá. A szombaton indított űrszonda küldetésének eredményeként pontosabb képünk alakulhat ki arról, hogy milyen anyagból született a Naprendszer, és arról is, hogy honnan származik a többi égitestre eljutott vízjég - összegezte a kutató.