A tárcavezető az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában hozzátette: a nulla hiány fontos, mert azt jelenti, hogy az ország annyi pénzt költ el közkiadásaira, amennyi adó- és járulékbevétele keletkezik. Németország és néhány balti ország elérte ezt, Magyarországnak is erre kell törekednie.

Varga Mihály rendkívül eredményesnek és sikeresnek nevezte a magyar gazdaság tavalyi évét, az államháztartás fegyelmezett, stabil maradt.

Közölte: az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2015-ben 1218 milliárd forint volt. Néhány alrendszer, így a nyugdíjbiztosítási alap, az egészségbiztosítási alap és az önkormányzati alrendszer számai később fognak beérkezni, de ezek nullszaldóval vagy pozitív szaldóval működnek.

Hozzátette: az államháztartás GDP-arányos hiánya az előzetes adatok szerint 2 százalék körül alakulhatott. Személyes várakozása szerint azonban ez 2 százalék alatt is lehet - fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy az uniós forrásokból mintegy 600 milliárd forint nem érkezett meg, ezt a költségvetésből előlegezték meg. A brüsszeli viták lezárultával idén az át nem utalt támogatást is megkapja az ország, de ez már nem befolyásolja a hiány mértékét, az államadósság mértékén javíthat - mondta.

Varga Mihály közölte: az államadósság 2015-ben még az uniós 600 milliárd forint elmaradása mellett is kedvezően alakult, mértéke kedvezőbb lesz, mint 2014 év végén.

Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés egyre stabilabb, a tavalyi növekedés nagy értéke, hogy a bruttó bérek a várakozásokon felül, több mint 6 százalékkal nőttek, a foglalkoztatási adatok jelentős bővülést mutatnak, és a lakossági fogyasztás már 28 hónapja nő. A költségvetésnek így az adóbevételekből 550 milliárd forinttal több bevétele keletkezett - ismertette.

A tárcavezető az új családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatban jelezte: ha az igények a várakozásokon felül alakulnának is, a 2016-os költségvetésnek 200 milliárd forintos tartaléka van, az államháztartás stabil marad.

A tervezett gazdaságélénkítő intézkedésekről elmondta: az új iparfejlesztési program hamarosan a kormány elé kerül, ez megjelöl egyes, korábban kevesebb támogatást kapott területeket, például az egészségipart.

Rámutatott, hogy a magyar gazdaság tavaly 2,8-2,9 százalékkal bővült, és kezdi visszanyerni a 2000-es évek elején elért pozícióját. Példaként említette, hogy a beruházások mértékét tekintve Magyarország az unión belül a 8. hely körül áll, az ország iránti bizalom visszatérése pedig újabb beruházásokat vonz. A külföldi befektetések értéke utoljára 2006 táján volt olyan magas, mint tavaly, 5 milliárd eurót tett ki. Szavai szerint a magyar gazdaságpolitika előnye más országokkal szemben, hogy a kormány, a jegybank és a gazdasági és iparkamara is azon dolgozik, hogy a 2010-ben kitűzött célok - kisebb adósság, több munkahely teremtése - megvalósuljanak.