Délután Dr. Szőts Zoltán a Völgységi Múzeum igazgatója szervezésében és vezetésével érkezett városunkba egy csoport Bonyhádról, akik Váralja-Várfő nemesi kisvár romjai, Máza-Koromszó apátság régészeti feltárása, Lengyel-Törökdomb, a döbröközi várromok és a katolikus templom megtekintése után a Dombóvári Helytörténeti Gyűjteményben tettek látogatást. Ezt követően a Szigetredőben tettek egy sétát, megtekintették a Kossuth-szoborcsoportot, Őri Nándor vezetésével a rekonstruált középkori lakótornyot, a bélyeges téglagyűjteményt. A délután folytatásaként a gólyavári ásatás helyszínén tartott vezetést Eszes Adrienn régész, az idei ásatások eredményeiről.

A helytörténeti gyűjteményben 17:00-kor nyílott a Középkori Magyar Várak c. fotókiállítás Vígvári Tamás fotóiból, kiegészülve a gólyavári ásatás legújabb leleteivel.
Fenyvesi Gábor Tinódi Lantos Sebestyén: Werbőczi Imrének Kászon hadával kozári mezőn viadalja című énekéből adott elő egy summázatot gitárkísérettel, felelevenítve vidékünk középkori végvári vitézeinek életét.

Müller Ádám gyűjteményvezető köszöntője és Fenyvesi Gábor által előadott kuruc nóta után a gyűjtemény Szepessy Szalonjában Berta Adrián régész tartott vetített előadást a gólyavári ásatásról.
Az előadó beszélt az ásatást megelőző kutatásairól, a felhasznált forrásokról - Dr. Szőke Sándor monográfiák, az un. Kelcz féle jelentés, korábbi oklevelek a váradományozásokról, korábbi és 19. századi ábrázolások, metszetek a romokról, 18. századi térkép, tömegvázlat a várról, stb. – ezt követően ismertette a tavalyi és idei ásatások célját, menetét és természetesen beszélt az ásatások eredményeiről is. Az ásatások során sikerült meghatározni a vár kiterjedését-méreteit, sikerült felállítani egy előzetes építési periodizációt, amely természetesen az elkövetkezendő évek ásatásai során feltehetően finomodni fog. A jelen ismeretink szerint 5 építési periódus különíthető el a vár történetében; a kezdeti négyszög alaprajzú, a kezdetben egy palotaszárnnyal rendelkező várat a 15. és 16. század folyamán többször átépítették, a Zsigmond-korban a déli oldalon egy új, gótikus épülettel, a nyugatin pedig egy kaputoronnyal bővült, majd ezt követően egy folyosót építettek a keleti várfal tetejére. Közvetlenül a török foglalás előtt pedig új, külső védművel vették körül a várat és valószínűleg reneszánsz ízlésben díszítették. A török korban már csak kisebb, jelentéktelen építkezések zajlottak.
A jelenlévők örömmel hallották a hírt, hogy az önkormányzat által finanszírozott ásatás jövőre folytatódhat, ezáltal egyre teljesebb képet kaphatunk közvetlen környezetünk középkori viszonyairól, a középkor emberének életmódjáról, gazdálkodásáról, a Dombaiakról, a Werbőcziekről.

A Középkori Magyar Várak kiállítás október 20-ig tekinthető meg, melyre szeretettel várja a felnőtteket, családokat, az óvodás, iskolás csoportokat a Dombóvári Városszépítő Egyesület és a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény.