A hazánk legújabb, tizenkettedik névhasználati címet szerzett natúrparkja - a Kapos-hegyháti - is csatlakozott a programsorozathoz.

A hónap harmadik hétvégéjén a Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület három helyszínen - a döbröközi, a kurdi és a dombóvári szőlőhegyen - tartott tájsétát. Azon nemcsak az érintett natúrparki települések önkormányzati vezetői és a civil szervezet elöljárói vettek részt, hanem a Pécsi Tudományegyetem építészmérnök hallgatói közül is kilencen. A Táj Nemzetközi Napjának az idei kiemelt témája a tájjal foglalkozó oktatási intézményekkel való kapcsolaterősítés volt. Ennek jegyében a gyalogtúrázók kisebb csoportokban bejárták az említett három település szőlőhegyét annak érdekében, hogy az ott található építészeti értékeket megszemléljék, összegyűjtsék és dokumentálják.
Az örökség megismerését, valamint feltérképezését célzó túrák közül a döbröközin résztvevők a homokhegyi és az öreghegyi területet fedezték fel. Az előbbi helyen a különböző dűlők sűrűn be vannak épülve présházakkal, az utóbbi rész viszont mostanra nagyon lepusztult. Azt, hogy egykor ott is sokan szőlészkedtek-borászkodtak, ma már csak a düledező ingatlanok mutatják. Ennek ellenére azoknál is rengeteg értéket - többek között míves ajtót, régi lakatot, mély kutakat - találtak a kutatók.
Nekik aztán Kurdon a nagyon rossz állapotban lévő szőlőhegyen a helyiek segítettek megtalálni a rejtett kincseket. Ilyen volt egyrészt az a présház és pince, aminek a gerendáiba az 1867-es és az 1881-es évszámot, valamint Josef Keller - egy valószínűleg módos német nemzetiségű gazda - nevét vésték be az elődök.
- A másik érdekességet a Kapos-folyó menti település lakói által „török templomként” emlegetett ingatlan jelentette, aminek a története a múlt homályába vész - emelte ki dr. Kiss Gábor, a Kapos-hegyháti Natúrpark szakértője.
A dombóvári szőlőhegyen is számos érdekesség várt a kirándulókra. Hozzájuk csatlakozott a városrészen lakó és helytörténettel foglalkozó Harangozó Éva, aki számos adattal, illetve történettel szolgált az érdeklődők számára.
A túrák közben egy különleges versenyt is rendeztek. Döbröközről egyszerre indult el két autó és egy kerékpáros csapat Nagyhajmásra. Az egyik járművel Kurd-Mekényes irányából közelítették meg a Baranya megyei falut, ahova a másik gépkocsival közlekedők Dombóvárt és Mágocsot érintve érkeztek meg. A biciklisek a rajtól a célig a két község közötti erdőn át kerekeztek. A győzelmet az az autó szerezte meg, aminek a sofőrje Molnár Norbert, Nagyhajmás önkormányzati vezetője volt. Második a döbröközi polgármester - Farkas Edit - által irányított jármű lett. A kerékpárosoknak - élükön Dombóvár első emberével - ezúttal meg kellett elégedniük a harmadik hellyel.
- Ezzel az akciónkkal arra kívántuk felhívni a közvélemény és a Kapos-hegyháti Natúrparkhoz tartozó településeken lakók figyelmét, hogy Döbrököz és Nagyhajmás milyen közel, légvonalban mintegy hat kilométerre van csupán egymástól - emelte ki Szabó Loránd. - Korábban az emberek gyakran gyalog mentek át az erdőn keresztül a szomszédos faluba, csak amióta megépítették a műutakat, azokon azóta kerülnek körbe. Az említett két község között korábban élő volt a kapcsolat, ami mára szinte teljesen eltűnt. Jó volna azt ismét feléleszteni!

A Táj Nemzetközi Napját
az olaszországi Firenzében 2000-ben elfogadott Európai Táj Egyezmény megvalósításának jegyében tavaly első alkalommal hirdette meg a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács. Az Országgyűlés - egyetértve azon felismeréssel, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik - 10 évvel ezelőtt fogadta el a tájakat elsőként és átfogóan középpontba állító nemzetközi egyezmény hazai kihirdetéséről szóló törvényt.